{"id":1634,"date":"2023-10-11T15:52:49","date_gmt":"2023-10-11T12:52:49","guid":{"rendered":"https:\/\/salomolim.com\/?p=1634"},"modified":"2024-04-17T08:30:25","modified_gmt":"2024-04-17T05:30:25","slug":"jom-haalija-%d7%99%d7%95%d7%9d-%d7%94%d7%a2%d7%9c%d7%99%d7%99%d7%94","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/salomhaverim.com\/?p=1634","title":{"rendered":"Jom HaAlija \/ \u05d9\u05d5\u05dd \u05d4\u05e2\u05dc\u05d9\u05d9\u05d4"},"content":{"rendered":"\t\t
\n\t\t\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t
\n\t\t\t
\n\t\t\t\t\t\t
\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t\t\t
\n\t\t\t
<\/div>\n\t\t<\/div>\n\t\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t

Jom HaAlija \/ \u05d9\u05d5\u05dd \u05d4\u05e2\u05dc\u05d9\u05d9\u05d4<\/h1>\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t
\n\t\t\t
\n\t\t\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t<\/div>\n\t\t\t\t
\n\t\t\t
\n\t\t\t\t\t\t
\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t

A KNESSZET 2016-BAN AZ IZRAELI BEV\u00c1NDORL\u00c1S, AZ ALIJA EML\u00c9KNAPJ\u00c1T A HIVATALOS \u00c1LLAMI \u00dcNNEPNAPJAINK K\u00d6Z\u00c9 EMELTE. AZ \u00dcNNEP ARRA AZ ID\u0150SZAKRA ESIK, AMIKOR A HETISZAKASZBAN \u00c1BRAH\u00c1M ELHAGYJA OTTHON\u00c1T, HOGY K\u00c1NA\u00c1NBA, AZ \u00cdG\u00c9RET F\u00d6LDJ\u00c9RE MENJEN<\/p><\/div><\/div><\/div><\/div><\/div><\/div><\/div>\t\t\t\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t<\/div>\n\t\t\t\t

\n\t\t\t
\n\t\t\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t<\/div>\n\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t<\/section>\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t
\n\t\t\t
\n\t\t\t\t\t\t
\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t

\"\"<\/p>\n

2016-ban. volt az els\u0151 \u00fcnnepnap. Nem eml\u00e9kszem mit csin\u00e1ltam aznap. \u00c9ltem a friss bev\u00e1ndorl\u00f3k h\u00e9tk\u00f6znapj\u00e1t, munka ut\u00e1n szaladg\u00e1ltam, hivatalban kilincseltem, vagy \u00e9ppen cikket \u00edrtam az els\u0151 m\u00e1sf\u00e9l \u00e9v \u00e9lm\u00e9nyeir\u0151l.<\/p>\n

Id\u00e9n valahogy \u00fcnnepelni k\u00e9ne, de legal\u00e1bbis a magam m\u00f3dj\u00e1n.<\/p>\n

Olvasni! P\u00e1r napom van, ezalatt m\u00e1r nem leszek t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz, a t\u00e9ma szak\u00e9rt\u0151je, aki vit\u00e1kat provok\u00e1l \u00e9s komoly harcban megv\u00e9di az \u00e1ll\u00e1spontjait, de arra m\u00e9g el\u00e9g az id\u0151m, hogy \u00f6ssze\u00e1ll\u00edtsak egy kis olvasnival\u00f3t, h\u00e1tha valemelyik ol\u00e9 t\u00e1rsam kedvet kap a tov\u00e1bb olvas\u00e1shoz, \u00edgy az \u00faj \u00fcnnep k\u00f6zeledt\u00e9vel.<\/p>\n

\u201eA zsid\u00f3 n\u00e9p az els\u0151 sz\u00e9tsz\u00f3rattat\u00e1s \u00f3ta \u2013 kisebb-nagyobb csoportokban, vagy mag\u00e1nyosan \u2013 folyamatosan keresi a visszat\u00e9r\u00e9s lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t.\u201d \u2013 ez az els\u0151 fontos gondolat amelybe belebotlok.<\/p>\n

\u201cB\u00e1bel folyamain\u00e1l \u2013 ottan \u00fclt\u00fcnk \u00e9s s\u00edrtunk, mikor eml\u00e9kezt\u00fcnk Cionr\u00f3l\u2026 Hogyan dalolhatn\u00e1nk az \u00d6-val\u00f3 dal\u00e1t idegen f\u00f6ld\u00f6n?\u2026Ha elfeledn\u00e9lek Jeruzs\u00e1lem, feledjen el jobbom. Tapadjon a nyelvem \u00ednyemhez\u2026\u201d \u2013 \u00edgy folytat\u00f3dik id\u00e9zve a 137. zsolt\u00e1rt.<\/p>\n

Ink\u00e1bb evil\u00e1gi defin\u00edci\u00f3t kerestem:<\/p>\n

\u201eA Szentf\u00f6ldre t\u00f6rt\u00e9n\u0151 bev\u00e1ndorl\u00e1st (\u201ealij\u00e1z\u00e1s\u201d-nak h\u00edvj\u00e1k a k\u00f6znyelvben, az alija \u201efelmenetel\u201d, \u00e1tvitt \u00e9rtelemben \u201ehaza v\u00e1ndorl\u00e1s\u201d jelent\u00e9s\u0171 h\u00e9ber sz\u00f3b\u00f3l) mindig is t\u00e1mogatott volt a zsid\u00f3 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9geken bel\u00fcl, de legink\u00e1bb Izrael megalakul\u00e1sa ut\u00e1n volt sz\u00fcks\u00e9g az \u00faj \u00e1llam n\u00e9pess\u00e9g\u00e9nek n\u00f6vel\u00e9s\u00e9re.\u201d \u2013 \u00edgy sz\u00f3l az egyik, \u00e9s \u00edgy a m\u00e1sik:<\/p>\n

\u201eIzrael t\u00f6rt\u00e9nete \u2013 az alij\u00e1k t\u00f6rt\u00e9nete (is). Alij\u00e1zik, vagyis \u201efelmegy, felemelkedik\u201d az a zsid\u00f3, aki a diaszp\u00f3r\u00e1b\u00f3l vagy sz\u00e1m\u0171zet\u00e9sb\u0151l Erecbe k\u00f6lt\u00f6zik. Ol\u00e9nak h\u00edvja a Biblia Izrael azon gyermekeit is, akik kivonultak Egyiptomb\u00f3l, \u00e9s a babiloni fogs\u00e1gb\u00f3l hazat\u00e9r\u0151ket is. Az alija tartotta fenn a zsid\u00f3 jelenl\u00e9tet a Szentf\u00f6ld\u00f6n nem csak a m\u00e1sodik szent\u00e9ly kor\u00e1ban, hanem a biz\u00e1nci, arab, mameluk \u00e9s ottom\u00e1n korban is, \u00e9s az alija tette lehet\u0151v\u00e9 a modern Izrael \u00e1llam megalap\u00edt\u00e1s\u00e1t.<\/p>\n

Az alij\u00e1z\u00e1snak \u00e1ltal\u00e1ban k\u00e9t motiv\u00e1ci\u00f3j\u00e1t tal\u00e1lhatjuk: egyik a meggy\u0151z\u0151d\u00e9s a m\u00e1sik az \u00fcld\u00f6ztet\u00e9s. Az els\u0151re p\u00e9lda a h\u00e1szid mozgalom, mely tagjai a 18-19. sz\u00e1zadban szervezett csoportokban v\u00e1ndoroltak Erecbe. Az \u00fcld\u00f6ztet\u00e9sek el\u0151l menek\u00fcl\u0151k k\u00f6z\u00f6tt a Spanyolorsz\u00e1gb\u00f3l 1492-ben ki\u0171z\u00f6tt zsid\u00f3kat eml\u00edthetj\u00fck.<\/p>\n

Az \u201e\u00faj\u201d vagy \u201emodern, cionista\u201d alij\u00e1r\u00f3l 1882 \u00e9s 1948 k\u00f6z\u00f6tt besz\u00e9lhet\u00fcnk. Az Els\u0151 Alij\u00e1t (1882-1903) egyr\u00e9szr\u0151l az oroszorsz\u00e1gi pogromok, m\u00e1sr\u00e9szr\u0151l pedig a cionista mozgalom kialakul\u00e1sa \u00e9s a cionist\u00e1k tev\u00e9kenys\u00e9ge v\u00e1ltotta ki. Az Els\u0151 Alija mintegy 25 ezer, t\u00f6bbnyire kelet-eur\u00f3pai bev\u00e1ndorl\u00f3t jelentett, akik jobb\u00e1ra egy\u00e9nenk\u00e9nt vagy kisebb csoportokban \u00e9rkeztek az olyan mozgalmak, mint a \u201eHibbat Zion\u201d vagy a \u201eBilu\u201d hat\u00e1s\u00e1ra.\u201d \u2013 m\u00e1r l\u00e1tom ugr\u00e1lni fogok a forr\u00e1saim k\u00f6z\u00f6tt, hogy minden fontos dolgot \u00e9rintsek:<\/p>\n

\"\"<\/p>\n

\u201eA legels\u0151 modern-kori zsid\u00f3 bev\u00e1ndorl\u00e1s, vagyis alija a sz\u00e1zadfordul\u00f3n ment v\u00e9gbe<\/strong>, az 1881-82-es oroszorsz\u00e1gi pogromok ut\u00e1n, aminek nyom\u00e1n f\u0151leg orosz \u00e9s kelet-eur\u00f3pai zsid\u00f3 bev\u00e1ndorl\u00f3k (h\u00e9ber\u00fcl a bev\u00e1ndorl\u00f3k csoportjait olim-nak h\u00edvjuk) hagyt\u00e1k el addigi haz\u00e1jukat egy jobb \u00e9let rem\u00e9ny\u00e9ben, de t\u00f6bben \u00e9rkeztek Jemenb\u0151l is, \u00f6sszesen mintegy 35 ezerrel n\u00f6velve Palesztina zsid\u00f3 lakoss\u00e1g\u00e1nak l\u00e9tsz\u00e1m\u00e1t. B\u00e1r az ide\u00e9rkez\u0151k k\u00f6zel fele a leteleped\u00e9si neh\u00e9zs\u00e9gek miatt p\u00e1r \u00e9ven bel\u00fcl visszat\u00e9rt sz\u00fcl\u0151haz\u00e1j\u00e1ba.\u201d<\/p>\n

Ehhez a m\u00e1sik forr\u00e1sb\u00f3l m\u00e9g hozz\u00e1tenn\u00e9m:<\/p>\n

\u201eEnnek a kornak az ol\u00e9i alap\u00edtott\u00e1k az els\u0151 mos\u00e1vokat, mez\u0151gazdas\u00e1gi telep\u00fcl\u00e9seket. 1903-ra a mos\u00e1vok sz\u00e1ma el\u00e9rte a 28-at \u00e9s k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 90 ezer acre f\u00f6ldet v\u00e1s\u00e1roltak, t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt Edmond de Rotschild t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val. A l\u00e9trej\u00f6v\u0151 v\u00e1rosi telep\u00fcl\u00e9sek k\u00f6z\u00fcl Jaf\u00f3 a legnevesebb, ahol mintegy 3 ezren telepedtek le.\u201d \u2013 de menj\u00fcnk sorban tov\u00e1bb:<\/p>\n

\u201e A m\u00e1sodik alija 1904-14-ig tartott, melynek h\u00e1tter\u00e9ben a c\u00e1ri Oroszorsz\u00e1g zsid\u00f3s\u00e1ga ellen foganatos\u00edtott antiszemita int\u00e9zked\u00e9sek \u00e1lltak, \u00edgy ez alkalommal is z\u00f6m\u00e9ben oroszokb\u00f3l \u00e1llt a mintegy 40 ezer f\u0151s olim. Ebben az id\u0151szakban j\u00f6ttek l\u00e9tre az els\u0151 kibucok, a szocialista ide\u00e1kat maguk\u00e9nak vall\u00f3 orosz fiatalok munk\u00e1ja nyom\u00e1n, illetve az els\u0151 modern zsid\u00f3 v\u00e1ros, Tel Aviv is.\u201d<\/strong> \u2013 a m\u00e1sik olvasm\u00e1nyom \u00edgy fogalmaz:<\/p>\n

\u201eEbben az alij\u00e1ban jobb\u00e1ra szocialista \u00e9rzelm\u0171 fiatalokat tal\u00e1lunk Oroszorsz\u00e1gb\u00f3l, akik egy munk\u00e1s\u00e1llam alapjait akart\u00e1k lerakni Erec Izraelben. A leteleped\u0151 fiatalok eleinte a mos\u00e1vokban v\u00e1llalt\u00e1k b\u00e9rmunk\u00e1t, majd megkezd\u0151dik az els\u0151 kibucok megalakul\u00e1sa. Ezek a pion\u00edrok alap\u00edtj\u00e1k 1909-ben Tel-Avivot. Ebben az id\u0151ben alakul meg az els\u0151 zsid\u00f3 \u00f6nv\u00e9delmi szervezet, a Hasomer sz\u00f6vets\u00e9g. A h\u00e9ber nyelv a napi \u00e9let minden ter\u00fclet\u00e9n elterjed, megjelenik a h\u00e9ber nyelv\u0171 sajt\u00f3 \u00e9s irodalom. A M\u00e1sodik Alija, mely 40 ezer \u00faj bev\u00e1ndorl\u00f3t sz\u00e1ml\u00e1l, az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa kit\u00f6r\u00e9s\u00e9ig tart.\u201d<\/p>\n

Azt\u00e1n szinte refr\u00e9nszer\u0171 mondat j\u00f6n:<\/p>\n

\u201eA kezdeti neh\u00e9zs\u00e9gek azonban a bev\u00e1ndorl\u00f3k fel\u00e9t megint elt\u00e1ntor\u00edtott\u00e1k.\u201d<\/p>\n

\u201eA Harmadik Alija (1919 \u2013 1923) a M\u00e1sodik folytat\u00e1sa, melyet a vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa f\u00e9lbeszak\u00edtott. Az oroszorsz\u00e1gi Bolsevik forradalom, a h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1ni Ukrajnai pogromok, Palesztina Brit megsz\u00e1ll\u00e1sa \u00e9s a Balfour-nyilatkozat mind serkent\u0151leg hatott az alij\u00e1ra. A Harmadik Alija 35 ezer bev\u00e1ndorl\u00f3ja f\u0151leg a Hehaluc mozgalom \u00e9s a gal\u00edciai Hasomer Hacair keret\u00e9ben \u00e9rkezett. Ezek az \u00f6ntudatos ol\u00e9k jelent\u0151s r\u00e9szt v\u00e1llaltak a Jisuv vezet\u00e9s\u00e9b\u0151l, megalak\u00edtott\u00e1k a Hisztadrutot, az els\u0151 orsz\u00e1gos munk\u00e1sszervezetet, \u00e9s jelent\u0151s szerepet v\u00e1llaltak a Hagana v\u00e9delmi szervezetben; elkezd\u0151dik az iparos\u00edt\u00e1s, fejl\u0151dik az infrastrukt\u00fara \u00e9s a mez\u0151gazd\u00e1lkod\u00e1s. A Harmadik Alija hat\u00e1s\u00e1ra jelent\u0151sen megszaporodnak a zsid\u00f3 telep\u00fcl\u00e9sek, kibucok, mos\u00e1vok.\u201d<\/strong><\/p>\n

\u201e\u2026k\u00f6z\u00fcl\u00fck m\u00e1r csak nagyon kevesen t\u00e9rtek haza.\u201d \u2013 f\u0171zi hozz\u00e1 a m\u00e1sik \u00edr\u00e1s \u00e9s \u00edgy folytatja:<\/p>\n

\u201e Az 1924-29-es id\u0151szakban a negyedik alija sor\u00e1n 82 ezer zsid\u00f3 \u00e9rkezett Palesztin\u00e1ba, k\u00f6zvetlen\u00fcl a nagy vil\u00e1ggazdas\u00e1gi v\u00e1ls\u00e1g, a lengyel zsid\u00f3-ellenes int\u00e9zked\u00e9sek \u00e9s az amerikai bev\u00e1ndorl\u00e1si kv\u00f3t\u00e1k szigor\u00edt\u00e1sa miatt, viszont 23 ezren \u00edgy is hazat\u00e9rtek p\u00e1r \u00e9ven bel\u00fcl.\u201d<\/strong> M\u00e1sk\u00e9nt fogalmazva:<\/p>\n

\u201eEzek az ol\u00e9k els\u0151sorban a v\u00e1rosokban \u2013 f\u0151leg Tel-Avivban \u2013 telepednek le, magukkal hozott szer\u00e9ny t\u0151k\u00e9j\u00fcket fektetik be. Gombam\u00f3d szaporodnak a kisebb \u00e9ttermek, boltok, sz\u00e1llod\u00e1k, \u00e9p\u00edtkez\u00e9sek. A tengerparti s\u00e1vban mindazon\u00e1ltal sz\u00e1mos \u00faj mez\u0151gazdas\u00e1gi telep\u00fcl\u00e9s is l\u00e9trej\u00f6n, t\u00f6bbnyire citrus \u00fcltetv\u00e9nyek mellett. A Negyedik Alija 67 ezer ol\u00e9t sz\u00e1mol, az 1926-ban kialakul\u00f3 gazdas\u00e1gi v\u00e1ls\u00e1g miatt azonban az az\u00e9vi mintegy 13 ezer bev\u00e1ndorl\u00f3 fele m\u00e1s orsz\u00e1gba utazott tov\u00e1bb, s\u0151t, 1927-ben t\u00f6bben jerid\u00e1znak, mint alij\u00e1znak. A gazdas\u00e1gi v\u00e1ls\u00e1gb\u00f3l 1929-ben kezd\u0151dik meg a kil\u00e1bal\u00e1s, \u00e9s az alija \u00fajra felfut.\u201d \u2013 \u00e9s folytassuk a gondolatmenetet egy m\u00e1sik id\u00e9zettel:<\/p>\n

\u201eEz a hatalmas bev\u00e1ndorl\u00f3 \u00e1radat azonban m\u00e1r nem csak lakhat\u00e1si vagy foglalkoztat\u00e1si neh\u00e9zs\u00e9geket okozott a zsid\u00f3 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gnek, de felvetette a k\u00f6z\u00f6s nyelv kialak\u00edt\u00e1s\u00e1nak ig\u00e9ny\u00e9t is.<\/p>\n

Az utols\u00f3, \u00f6t\u00f6dik alija (1929-39) kiv\u00e1lt\u00f3 oka N\u00e9metorsz\u00e1g n\u00e1ci uralom al\u00e1 ker\u00fcl\u00e9se \u00e9s a k\u00f6z\u00e9p-kelet-eur\u00f3pai orsz\u00e1gok jobbratol\u00f3d\u00e1sa volt. Ez volt a legt\u00f6bb olimot hoz\u00f3 alija, hiszen 1940-re mintegy 250 ezren \u00e9rkeztek az ekkor brit mand\u00e1tumter\u00fcletk\u00e9nt m\u0171k\u00f6d\u0151 Palesztin\u00e1ba.\u201d <\/strong>\u2013 ugr\u00e1s:<\/p>\n

\u201e\u2026ez alkalommal \u00e9rkeznek el\u0151sz\u00f6r nagy sz\u00e1mban Nyugat- \u00e9s K\u00f6z\u00e9p-Eur\u00f3p\u00e1b\u00f3l a Hitler uralomra jut\u00e1sa ut\u00e1ni id\u0151kben. Az ol\u00e9k 80 sz\u00e1zal\u00e9ka v\u00e1rosokban telepedik le: Tel-Avivban, Haif\u00e1ban, ahol 1933-ban adj\u00e1k \u00e1t az orsz\u00e1g els\u0151 modern tengeri kik\u00f6t\u0151j\u00e9t, \u00e9s Jeruzs\u00e1lemben. Az \u00e9rkez\u0151 n\u00e9met \u00e9s osztr\u00e1k zsid\u00f3k k\u00f6zt nagy sz\u00e1mban tal\u00e1lunk akad\u00e9mikusokat, orvosokat \u00e9s m\u00e1s \u00e9rtelmis\u00e9gieket, p\u00e9ld\u00e1ul zen\u00e9szeket, akik megalak\u00edtj\u00e1k az \u00faj filharmonikus zenekart. 1933-ban az alija egy \u00faj fajt\u00e1ja is megjelenik: az ifj\u00fas\u00e1gi alija. A m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa el\u0151est\u00e9j\u00e9re a zsid\u00f3 n\u00e9pess\u00e9g el\u00e9ri a 475 ezret, Palesztina lakoss\u00e1g\u00e1nak 40 sz\u00e1zal\u00e9k\u00e1t.\u201d \u2013 m\u00e1sik cikkhez visszat\u00e9rve, az id\u0151ben is visszaugorva, \u00e9rinten\u00fcnk kell a zsid\u00f3-arab konfliktust is:<\/p>\n

\u201eEz a hatalmas sz\u00e1m pedig maga ut\u00e1n vonta az egyre fesz\u00fcltebb viszonyt az ott \u00e9l\u0151 \u2013 ekkor m\u00e9g j\u00f3val n\u00e9pesebb \u2013 arab lakoss\u00e1ggal, amely nem egyszer \u00f6sszecsap\u00e1sokba torkollott, arra k\u00e9sztetve a briteket, hogy bev\u00e1ndorl\u00e1si kv\u00f3t\u00e1t vezessenek be. 1939-ben sz\u00fcletett meg a brit korm\u00e1ny javaslata, amely amellett, hogy 75 ezer f\u0151ben maximaliz\u00e1lta az elk\u00f6vetkez\u0151 \u00f6t \u00e9vben bev\u00e1ndorl\u00f3 zsid\u00f3k sz\u00e1m\u00e1t, f\u00f6ldv\u00e1s\u00e1rl\u00e1si korl\u00e1tot szabott ki a zsid\u00f3 lakoss\u00e1gra. A javaslatot v\u00e9g\u00fcl az arabok nem fogadt\u00e1k el, Palesztina kapui pedig a II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa alatt z\u00e1rva maradtak, es\u00e9lyt sem adva a menek\u00fcl\u00e9sre a k\u00f6zben Eur\u00f3p\u00e1ban \u00e9let\u00e9t veszt\u0151 hat milli\u00f3 zsid\u00f3nak.\u201d<\/p>\n

\u201e A XIX. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9t\u0151l \u00f6sszesen \u00f6t nagy bev\u00e1ndorl\u00e1si hull\u00e1m zajlott le, aminek k\u00f6vetkezt\u00e9ben p\u00e1r ezerr\u0151l 640 ezerre n\u0151tt a zsid\u00f3k sz\u00e1ma a brit mand\u00e1tumter\u00fcleten, Palesztin\u00e1ban mire kiki\u00e1ltott\u00e1k Izrael \u00e1llamot, 1948-ban.\u201d<\/p>\n

\u00cdgy sz\u00f3l az \u00f6sszes\u00edt\u00e9s, azt\u00e1n \u00e1tvezet a jelen fel\u00e9, \u00e9s ehhez m\u00e1r csak egy z\u00e1r\u00f3 gondolatot kellett tal\u00e1lnom, olyat amely m\u00e1r napjainkr\u00f3l is sz\u00f3l, \u00edme:<\/p>\n

\u201eA megalakul\u00e1sakor kb. 640 ezer f\u0151s Izrael mai, t\u00f6bb mint h\u00e9t milli\u00f3s n\u00e9pess\u00e9g\u00e9nek szinte eg\u00e9sze m\u00e1sodik-, harmadik gener\u00e1ci\u00f3s bev\u00e1ndorl\u00f3kb\u00f3l \u00e1ll, hiszen l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9nek alapja \u00e9ppen az volt, hogy otthont teremtsen a vil\u00e1g minden t\u00e1j\u00e1n kisebbs\u00e9gben \u00e9l\u0151 zsid\u00f3s\u00e1g sz\u00e1m\u00e1ra. Ezt az elvet az 1948-as \u00e1llamalap\u00edt\u00e1si nyilatkozat is mag\u00e1ba foglalta, majd az 1950-es Visszat\u00e9r\u00e9si T\u00f6rv\u00e9ny (Law of Return) is kimondta minden zsid\u00f3 automatikus visszat\u00e9r\u00e9shez \u00e9s \u00e1llampolg\u00e1rs\u00e1ghoz val\u00f3 jog\u00e1t. Ennek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en h\u00e1rom \u00e9ven bel\u00fcl megdupl\u00e1z\u00f3dott Izrael n\u00e9pess\u00e9ge, a n\u00e9met, osztr\u00e1k, olasz Holocaust t\u00fal\u00e9l\u0151k, a bolg\u00e1r \u00e9s rom\u00e1n zsid\u00f3s\u00e1g nagy r\u00e9sz\u00e9nek \u00e9s a k\u00f6zel-keleti arab orsz\u00e1gok, mint L\u00edbia, Jemen vagy Irak zsid\u00f3s\u00e1g\u00e1nak bev\u00e1ndorl\u00e1s\u00e1val. Az \u201950-\u201960-es \u00e9vekben az \u00fajabb bev\u00e1ndorl\u00e1si hull\u00e1mmal \u00e9rkeztek az \u00e9szak-afrikai orsz\u00e1gok (Tun\u00e9zia, Marokk\u00f3 \u00e9s Egyiptom), valamint Magyar- \u00e9s Lengyelorsz\u00e1g zsid\u00f3s\u00e1g\u00e1nak jelent\u0151s r\u00e9sze is, hozz\u00e1j\u00e1rulva az izraeli kult\u00fara sz\u00ednesed\u00e9s\u00e9hez.\u201d<\/p>\n

\/Sillo S\u00e1ndor\/<\/p>\n

Forr\u00e1sok:<\/p>\n

leharblog.wordpress.com\/2011\/07\/26\/lehetek-oszinte\/<\/p>\n

kitekinto.hu\/eia\/2011\/01\/16\/izrael_a_bevandorlok_orszaga_i._resz<\/p>\n

kitekinto.hu\/eia\/2011\/01\/19\/izrael_a_bevandorlok_orszaga_ii._resz<\/p>\n

regi.sofar.hu\/hu\/node\/25628<\/p>\n

zsido.com\/megtartottak-az-elso-alija-napot-izraelben\/<\/p>\n

FOTO: Robert Capa<\/p>\t\t\t\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t<\/div>\n\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t<\/section>\n\t\t\t\t

\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t\t\t
\n\t\t\t
<\/div>\n\t\t<\/div>\n\t\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t<\/div>\n\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t<\/section>\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t
\n\t\t\t
\n\t\t\t\t\t\t
\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t\t\t
\n\t\t\t
<\/div>\n\t\t<\/div>\n\t\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t<\/div>\n\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t<\/section>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Jom HaAlija \/ \u05d9\u05d5\u05dd \u05d4\u05e2\u05dc\u05d9\u05d9\u05d4 A KNESSZET 2016-BAN AZ IZRAELI BEV\u00c1NDORL\u00c1S, AZ ALIJA EML\u00c9KNAPJ\u00c1T A HIVATALOS \u00c1LLAMI \u00dcNNEPNAPJAINK K\u00d6Z\u00c9 EMELTE. AZ \u00dcNNEP ARRA AZ ID\u0150SZAKRA ESIK, AMIKOR A HETISZAKASZBAN \u00c1BRAH\u00c1M ELHAGYJA OTTHON\u00c1T, HOGY K\u00c1NA\u00c1NBA, AZ \u00cdG\u00c9RET F\u00d6LDJ\u00c9RE MENJEN 2016-ban. volt az els\u0151 \u00fcnnepnap. Nem eml\u00e9kszem mit csin\u00e1ltam aznap. \u00c9ltem a friss bev\u00e1ndorl\u00f3k h\u00e9tk\u00f6znapj\u00e1t, munka ut\u00e1n […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":5702,"comment_status":"closed","ping_status":"open","sticky":false,"template":"elementor_header_footer","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[13],"tags":[],"class_list":["post-1634","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-kaleidoszkop"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/salomhaverim.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/1634","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/salomhaverim.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/salomhaverim.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/salomhaverim.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/salomhaverim.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=1634"}],"version-history":[{"count":13,"href":"https:\/\/salomhaverim.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/1634\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":5701,"href":"https:\/\/salomhaverim.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/1634\/revisions\/5701"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/salomhaverim.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/5702"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/salomhaverim.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=1634"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/salomhaverim.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=1634"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/salomhaverim.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=1634"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}