A héber naptár a bibliai időkig nyúlik vissza. Mai formáját i.e. 359 körül nyerte el a babilóniai naptárból II. Hillel uralkodása alatt. Héber neve lúah, – nevezik zsinagógai naptárnak is, mivel a világ zsidósága vallási célokra csak ezt használja, és ez Izrael Állam hivatalos naptára is.
A zsidó naptár
A Bibliai idők óta különböző asztronómiai jelenségek segítségével határozták meg a zsidók a nap, az óra, a hónap és az év fogalmát.
A napok hossza évszakonként változik, a naplemente, napnyugta, hajnal és napfelkelte határozzák meg őket.
A zsidó naptár hónapjai és évei pedig a Hold és a Nap ciklusaihoz igazodnak. S bár a hónapok a Hold ciklusait követik, a holdhónapoknak mégis igazodniuk kell az évszakokhoz, amiket pedig a Nap határoz meg. A Nap alapú év (365 nap) és a Hold alapú év (354 nap) közötti különbséget a zsidó naptár úgy küszöbölte ki, hogy bizonyos időközönként beiktatott egy tizenharmadik hónapot.
A korai zsidó történelemben Jeruzsálemben a Legfelső Bíróság, a Sanhedrin volt kijelölve arra, hogy meghatározza minden hónap kezdetét és egyensúlyban tartsa a Nap alapú évet a Hold alapú évvel. Az újholdra, asztronómiai adatokra és más egyebekre támaszkodtak ennek meghatározásánál.
A IV. században a Szentély lerombolása után azonban egy állandó naptárat vezettek be, mivel az elnyomás veszélyeztette a Snahedrin létét. Ezt a naptárat a Sanhedrin szigorúan titkos számításai alapján állították össze. Ez az a naptár, amit a mai napig is használunk az újhold és az ünnepek számítására. Csakúgy, mint az eredeti megfigyelési rendszer, ez is figyelmet fordít a Nap- és Hold alapú évek kiegyensúlyozására. Komplex asztronómiai számításokat tartalmaz, melyeket ötvözve a vallási követelményekkel, hihetetlenül precíz rendszert kapunk.
Az órák számítása
Az óráknak különös jelentőségük van a zsidó törvények szerint. A nap harmadik órája nem hajnali hármat jelent és nem is a napfelkelte uráni 3×60 percet. A Halacha szerint az alapján kell számítani az órákat, hogy napkeltétől napnyugtáig összesen mennyi ideig van világos, és ezt kell elosztani 12 egyenlő részre.
Ezt az órát sha’ah zemanit-nak, azaz arányos órának nevezik, és hossza változik évszaktól és naptól függően. Pl. ha a nap hajnali 5 órakor kel fel és 19:30-kor nyugszik le, akkor egy arányos óra 72,5 perc lesz. A nap harmadik órája tehát 8:37:30-kor ér véget.
Ez nagyon fontos a zsidó vallás szempontjából, hiszen nagyon sok parancsolatot a nap meghatározott órájában kell teljesíteni.
A napok
Amikor Isten megteremtette az időt, akkor először az éjjelt teremtette és aztán a nappalt. Épp ezért a zsidó naptár szerint a nap az előtte való estével veszi kezdetét. Míg a Gergely-naptár szerint a nap mindig éjfélkor kezdődik és ér véget, addig a zsidó naptár szerinti nap napnyugtától napnyugtáig tart. Shabbat péntek este kezdődik, a Yahrtzeit gyertyát a napot megelőző este gyújtjuk meg, még mielőtt lemegy a nap. Ha Ijár hónap 10-e szerdára esik, s egy gyermek ezen a szerdán születik, de naplemente után, akkor a születésnapja Ijár hónap 11. lesz.
Ami azokat a napokat illeti, amikor valamely tevékenységek tiltottak (mint a munka Shabbatkor vagy nagyobb ünnepekkor), ezeken a napokon a tiltások is előző estétől élnek.
A legtöbb böjt hajnalban kezdődik, s így kivételnek számítanak e szabály alól. Yom Kipur és Tisha B’Av azonban naplementekor kezdődnek.
S bár a nap tiltásai már előző estétől élnek, a legtöbb vonatkozó parancsolatot csak nap közben szabad teljesíteni. Pl. a sófár-fújás Rosh Hasanakor, a négy termény összeállítása Szukotkor vagy a Megila-olvasás Purimkor.
Napnyugta meghatározása
Míg az teljesen világos, hogy napnyugtakor kezdődik és végződik egy adott nap, az már kevésbé egyértelmű, melyik is az a pillanat, amikor az egyik nap véget és és a másik elkezdődik.
Az alkonyat, ami naplementétől addig tart, míg az első három csillag meg nem jelenik az égen, egy bizonytalan időszak, bein hashamashot-nak nevezik. Shabbat és az összes ünnep naplementekor kezdődik, a lehető legkorábbi időpontban, amit már naplementének lehet nevezni és akkor ér véget, amikor feljön az első három csillag. Ha az alkonyat alatt születik vagy hal meg valaki, akkor rabbival kell konzultálni a pontos napról.
A hónapok
Előszöris azt kell megemlíteni, hogy a zsidó naptár a Hold ciklusai alapján lett összeállítva. A Hold a ciklusa elején egy keskeny félholdnak látszik. Ez a jele egy új zsidó hónap kezdetének. Ezt követően a Hold addig nő, míg teliholdként nem látszik a hónap közepén. Eztán elkezd fogyni, míg egyáltalán nem lesz látható. Nagyjából két napig nem is lehet látni, majd ismét megjelenik egy vékony félhold és a ciklus elölről kezdődik. Nagyjából 29,5 napból áll egy ciklus. S mivel a hónapnak egész napokból kell állnia, ezért egy zsidó hónap néha 29, néha 30 napból áll.
Mindig is fontos volt pontosan tudni, hogy mikor kezdődik a hónap, hiszen a Tóra a zsidó ünnepeket a hónapok napjai szerint határozza meg.
A “Hónap Fejét” Rosh Chodesh-nek hívják. A hónap első napja és egy 30-napos hónap utolsó napja számít Rosh Chodesh-nek, ami ún. félünnep. Épp ezért ha egy hónap csak 29-napos, akkor Rosh Chodesh csak egy nap, mert csak a következő hónap első napja Rosh Chodesh, míg egy 30-napos hónap esetében 2 napos, mert egymást követi a harmincadik és az első nap.
A zsidó hónapok
Nisszán a zsidó naptár első hónapja. Mielőtt a zsidók elhagyták Egyiptomot, Nisszán első napján azt mondta Isten Mózesnek és Áronnak: “Ez az újhold legyen a feje hónapjaitoknak”. Ezért az a furcsasága a zsidó naptárnak, hogy az év Tisri hónapban kezdődik, de nem Tisri az első hónap a naptárban. A Tóra úgy is említi Rosh Hasanát, mint a hetedik hónap első napját.
Zsidó hónap | Gergely-naptár szerinti hónap | A hónap legjelesebb ünnepei |
Nisszán | március-április | Pészach |
Ijár | április-május | Lag Ba’Omer |
Sziván | május-június | Shavuot |
Tammuz | június-július | – |
Menachem Av | július-augusztus | Tisha B’Av |
Elul | augusztus-szeptember | – |
Tisri | szeptember-október | a fő ünnepek (Rosh Hasana, Yom Kippur) Szukot, Shemini Atzeret, Szimhat Tóra |
Mar Cheshvan | október-november | – |
Kiszlév | november-december | Hanuka |
Tevet | december-január | Hanuka vége |
Shevat | január-február | Tu B’Shevat |
Ádár | február-március | Purim |
A hónap megszentelése
Régen, mivel nem volt egy állandó naptár, minden hónap elején összeült a Sanhedrin és meghatározta a hónap hosszát.
Amikor a IV. században nyilvánvalóvá vált, hogy nem tartható fenn a Sanhedrin-alapú hónap-meghatározás, akkor létrehoztak egy állandó naptárat, amit a mai napig használunk.
Eszerint a naptár szerint három hónap kivételével minden hónapnak előre meghatározott számú napja van.
Kiszlév és Tevet esetében három variáció lehetséges:
Hillel nevű bölcsünk kidolgozta a megfelelő szabályrendszert is arra nézve, hogy melyik évben hogyan kell meghatározni a megfelelő számú napot.
A naptár úgy van megalkotva, hogy Rosh Hasana első napja soha nem eshet vasárnapra, szerdára vagy péntekre.
Hillel pedig megszentelt minden Rosh Chodest egész addig, amíg a Messiás el nem jön és újra fel nem állítja a Sanhedrint.
Évek
A zsidó év Rosh Hasana első napján kezdődik, azon a napon, amikor Isten megteremtette Ádámot és Évát. Az évszám meghatározásakor mindig a teremtéstől eltelt időt adjuk meg.
A Gergely-naptár szerinti évszámhoz hozzá kell adnunk 3760-at, ha Rosh Hasana előtt szeretnénk megtudni a zsidó naptár szerinti évszámot, 3761-et pedig akkor, ha Rosh Hasana után akarjuk átváltani.
Egy év hossza a zsidó naptár szerint 12 hónap. 6 db 29-napos és 6 db 30-napos, ami összesen 354 nap. Ez a Hold- és Napciklus különbségeiből adódik.
Mivel a naptárnak mind a két égitest ciklusaihoz igazodnia kell, ezért megközelítőleg háromévente be kell iktatni egy szökőhónapot. Máskülönben a 365 nap és a 354 nap különbsége miatt az ünnepek “elvándorolnának a helyükről”. Hillel felállított egy 19-éves ciklust, amiben minden harmadik, hatodik, nyolcadik, tizenegyedik, tizennegyedik, tizenhetedi és tizenkilencedik év szökőév.
Mielőtt ezt a rendszert bevezette Hillel, a Sanhedrin döntötte el, hogy egy adott év szökőév-e vagy sem. Általában a tavaszi napéjegyenlőség alapján döntöttek. Ha ez Nisszán első felénél későbbre esett, akkor szökőévnek nyilvánították az adott évet. Pészachnak mindenképpen tavaszra kellett esnie, s ehhez az időjárásnak is meg kellett felelnie. Tehát nem volt elég, hogy Pészach a tavaszi napéjegyenlőség utánra essen, hanem ha még nem virágoztak a fák és az árpa nem érett be, az elég volt ahhoz, hogy késleltessék Nisszánt még egy Ádár hónap hozzáadásával. Viszont más egyebek is közrejátszottak a döntés meghozatalában. Például ha az utak a telet követően még nem voltak eléggé helyrehozva, akkor is késleltették Pészachot, hogy aki Jeruzsálembe akar zarándokolni, azelőtt ne legyen akadály.
Az itt leírt gondolatokat Halmos László jegyezte
A honlapunkon közzétett információk csak akkor tudnak segíteni, ha folyamatosan frissülnek és kiegészűlnek. Kérjük segítségedet a felület szerkesztésében. Amennyiben új fontos, vagy érdekes információhoz jutottál, kérjük oszd meg velünk.Köszönjük!
Minden egyes számlánkra befizetett támogatás közelebb visz bennünket céljaink megvalósításához