Szukkót/ Sukkot / סֻכּוֹת

„A sátorok ünnepét hét napig tartsd, mikor begyűjtöd a termést a te szérűdről és sajtódról. És örvendezz a te ünnepeden, te és a te fiad, a te leányod, szolgád és szolgálóleányod, a lévita, a jövevény, az árva és az özvegy, kik belűl vannak a te kapuidon…”   

 

Szukkot ünnepe, több hagyománynak az ötvözete: a sátraké, a betakarításé, és a vízmerítésé:

Szukkót a sátrak ünnepe (zmán szimháténu)

Szukkót a sátrak ünnepe – örömünk ünnepe néven is ismeretes

sátor (szuká) az egyik szimbóluma az ünnepnek, azoknak az éveknek az emlékezete, mikor is az egyiptomi kivonulást követően 40 évig sátrakban laktak eleink, mielőtt bevonultak az új/régi hazába, a Kánaán földjére. Hagyomány szerint a szukát a szabadban kell felállítani, legalább három oldala kell, hogy legyen és a tetejét úgy kell fedni, hogy éjjel látni lehessen a csillagokat, de nappal az árnyékos rész legyen a több.

A másik fontos kelléke az ünnepnek a csokor, mely négy növényből áll: díszfa gyümölcse (etrog), egy pálmaág (luláv-erről kapta a csokor is a nevét), három mirtuszág (hádász) és két fűzfaág (árává)

 

Szukkót a betakarítás ünnepe  (hág háászif)

Tóra így tesz említést róla: „Három ízben szentelj nekem ünnepet az esztendőben (…) a betakarítás ünnepét, mikor távozik az év, midőn begyűjtöd termésedet a mezőkről…..”

A betakarítás befejeződött, eljött az ünneplés, és a hála ideje. Hálát adva a jó termésért, sikeres szüretért.

 

Szukkót a vízmerítés örömünnepe (szimhát bét hásoévá)

Amelyről a Misna azt írja: „Aki nem látta a vízmerítés ünnepét, nem látott életében igazi örömöt”. Valódi karnevál. A vízmerítés ünnepének hagyománya szerint ekkor dől el a következő termés bősége, ekkor dől el az életet jelentő (elrendeltetett) csapadék mennyisége.

 

Hosáná Rabbá a nagy segítségkérés napja.

Az ünnep hetedik napja, noha csupán fél-ünnepnek számít, különös jelentőséggel bír. Ez a  Ilyenkor hétszer járják körül az ünnepi csokorral a zsinagógát, s éneklik a hosáná (Segíts meg) refrénnel visszhangzó dalokat. (Ez utóbbi, bibliai kifejezésből ered a magyar hozsánna szó.)

Szukkót ünnepéhez jelentős történelmi esemény is kötődik, A jeruzsálemi első Szentély felavatására 960 körül Szukkót ünnepén került sor.

Végezetül fontos naptári vonatkozása is van az ünnepnek, ugyanis a Peszáh és a Szukkót (mindkettő hét napos) pontosan felezik az évet és mindegyik holdtöltével veszi kezdetét.