Néhány gondolat a Cionizmusról

cionizmus szó a Cion (=„Sion”) szóból ered. A Cion szó először   Sámuel proféta könyvében jelenik meg. Cion Jeruzsálem egyik erődítményének a neve. Miután Dávid elfoglalta Jeruzsálemet a jebuzitáktól, Cion helyén épült fel „Dávid városa”. Cion szimbolikusan nem csak Jeruzsálemet, hanem az egész országot jelenti a zsidók számára. A zsidók a diaszpórában sem feledkeztek meg Cionról, a középkorban írta Jehuda Halevi „Cion énekeit”.

A mozgalom előfutárai voltak: Jehuda Alkalay szarajevói származású rabbi, alengyel származású Kalischer rabbi, a magyar származású Natonek József rabbi és Moses Hess filozófus.

Natonek már a 19. század közepén írt a független zsidó államról, a többiekkel ellentétben azonban ő nem vallási, hanem történelmi érvekre hivatkozott. Magyarországon nem adták ki műveit, Konstantinápolyba utazott, hogy a szultántól engedélyt kérjen a zsidó nép letelepítésére, így ő volt az első politikai cionista.

Moses Hess 1862-ben publikálta Rom und Jerusalem című művét, melyben előrevetítette a zsidó nép nemzeti újjászületését. Utalt rá, hogy a cionizmus az európai kis népek szabadságmozgalmaihoz csatlakozik.

A század vége felé egyre kiterjedtebbé vált az ún. Chibat Cion mozgalom. A mozgalom vezetői Achad Haam, Smolenskin, és Gordon voltak. Rothschild báró (Edmond James de Rothschild(wd)) segítségével földművelő telepeseket küldtek Palesztinába.

cionizmus szót először N. Birnbaum használta, a mozgalomról azonban először a Dreyfus-per nyomán született Judenstaat, Herzl Tivadar műve beszél. Ezt tekintik a cionizmus alapművének.

1897-ben gyűlt össze az I. Cionista Világkongresszus Bázelben, és megalakult a Cionista Világszervezet. Herzl így írt naplójában: „Bázelben megalapítottam a zsidók országát, s ha most még nevet is ezen valaki, várjatok 5 vagy legfeljebb 50 évig és meglátjátok”.

1917. november 2-án Arthur Balfour, angol külügyminiszter Walter Rothschild báróhoz írt levelében ígéretet tett a zsidó nemzeti haza létrehozására Erec Jiszraelben.

Végül 1947-ben – tehát pontosan 50 évvel Herzl Tivadar naplójába tett bejegyzése után – osztották fel a brit Palesztin mandátumot egy zsidó és egy arab államra. A II. világháború miatt viszont igen súlyos árat fizetett a késedelemért a zsidó nép.

/forrás: Wikipedia/

 

Cionizmus a zsidó nép nemzeti felszabadító mozgalma. A szó a Sion szóból származik, amely hagyományosan Jeruzsálem és Izrael földjének szinonimája. A cionizmus – a zsidó nép megváltása ősi földjén – Izrael földjéért való folyamatos vágyódásból és a vele való szoros kötődésből ered, amely évszázadokon át szerves része volt a zsidó létezésnek a diaszpórában.

A politikai cionizmus a zsidók kelet-európai folyamatos elnyomására és üldözésére válaszul, valamint a nyugat-európai emancipációban történt növekvő csalódottság hatására alakult ki, amely sem a diszkriminációnak nem vetett véget, sem a zsidók helyi közösségekbe való integrációjában nem ért el sikereket. Formális megnyilvánulása a Cionista Szervezet megalapítása volt (1897) az első Cionista Kongresszus alkalmával, amelyet Herzl Tivadar  hívott össze a svájci Bázelbe. A cionista mozgalom programja mind ideológiai, mind gyakorlati elemeket tartalmazott, amelyek célul tűzték ki a zsidók az Ígéret Földjére való visszatérésének segítését, a zsidó nemzeti lét társadalmi, kulturális, gazdasági és politikai újjáélesztését, nemzetközileg elismert, jogilag biztosított ország létrehozását a zsidó nép történelmi földjén, ahol a zsidókat nem érheti üldözés, és képesek fejleszteni saját életüket és identitásukat.